Hány angol szót kell tudni ahhoz, hogy tényleg megértsd?

Az angoltanulás egyik leggyakoribb kérdése: hány szót kell megtanulnom? A neten keringő válaszok elég bátrak — „2000 szóval már elboldogulsz", „3000 szó elég a mindennapokhoz". A számok nem hamisak, csak félrevezetőek, mert kimarad mellőlük a lényeg: nem az számít, hány szót tudsz, hanem hogy a szöveg hány százalékát fedik le. És ez a kettő nem lineárisan függ össze.

A gyakoriság meredek lejtő

Az angol szókincs eloszlása erősen egyenetlen. Néhány száz szó adja a szövegek nagy részét, aztán a hozam gyorsan csökken. Paul Nation és munkatársai évtizedek óta mérik ezt; a leggyakrabban idézett adatok — szócsaládokban számolva, tehát a work / works / worked / working egynek számít — így néznek ki:

Szócsaládok száma	Írott szöveg lefedettsége	Beszélt nyelv lefedettsége
1 000	78–81%	81–84%
2 000	87–88%	89–90%
3 000	91–93%	95–96%

Az első ezer szó tehát nagyjából a szöveg négyötödét lefedi. A második ezer már csak hét-nyolc százalékpontot tesz hozzá, a harmadik ezer még kevesebbet. Ez elsőre remek hírnek hangzik — és az első ezer szó tényleg a legjobb befektetés, amit a nyelvtanulásban tehetsz. De van egy bökkenő.

A leggyakoribb szócsaládok lefedettsége írott szövegben (Nation nyomán).

Miért nem elég a 87%?

Képzeld el, hogy egy szöveg 88%-át érted. Ez papíron soknak hangzik. A gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nyolcadik szó ismeretlen — vagyis nagyjából minden mondatban van legalább egy olyan szó, amit nem tudsz. És mivel az ismeretlen szavak jellemzően épp a lényeget hordozó tartalmas szavak (a gyakori szavak nagy része névelő, elöljáró, segédige), pont a jelentés kritikus pontjain akadsz el.

A kutatások szerint a 95%-os lefedettség az a küszöb, ahol egy szöveget szótár nélkül nagyjából követni lehet — és a 98% az, ahol a megértés már valóban kényelmes, és a kontextusból magától kitalálod a maradékot. Ehhez viszont sokkal többre van szükség:

95%-os lefedettséghez körülbelül 4000 szócsalád kell írott szövegnél, és 3000 beszélt nyelvnél.
98%-os lefedettséghez körülbelül 8000–9000 szócsalád írott szövegnél, és 6000–7000 beszélt nyelvnél.

Itt van a magyarázat arra a bosszantó élményre, amikor egy angol cikket „nagyjából értesz", de mégsem tudod pontosan, mit állít. Nem a nyelvtannal van baj. Egyszerűen még nem vagy a küszöbön.

Ugyanaz a mondat 88%-os és 98%-os lefedettséggel — a szürke sávok az ismeretlen szavak.

Miért könnyebb a beszélt nyelv?

A táblázatban látszik egy érdekes fordulat: a beszélt nyelvnél a gyakori szavak nagyobb arányt fednek le. A beszéd egyszerűbben és ismétlődőbben építkezik, mint az írás — kevesebb a ritka, szakmai vagy irodalmi szó.

Ez elsőre ellentmond a tapasztalatnak, hiszen a legtöbben pont a filmeket és a beszélgetést találják nehéznek. De ott nem a szókincs a szűk keresztmetszet, hanem a tempó, a kiejtés, az összevont szóalakok (gonna, wanna, d'you) és az, hogy nincs idő visszalapozni. Ez jó hír: a hallás utáni értés fejlesztéséhez nem feltétlenül több szó kell, hanem több hallgatás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha ezekből a számokból csak egy dolgot viszel magaddal, legyen ez: a szavakat gyakorisági sorrendben érdemes tanulni. Egy gyakori szó megtanulása sokszorosan többet ér, mint egy ritkáé — ugyanannyi munkával.

Ebből következik néhány praktikus döntés:

Ne szólistázz témák szerint találomra. A „gyümölcsök" vagy az „állatok" listája jól hangzik, de tele van olyan szavakkal, amikkel évekig nem találkozol újra. A pomegranate megtanulása nem visz közelebb a megértéshez.

Az első 1000–2000 szót tudatosan célozd meg. Ez az a szakasz, ahol minden befektetett perc a legnagyobb hozamot adja. Ha ez megvan, onnantól a bővítés természetesebben megy olvasásból és hallgatásból.

Onnantól hagyd, hogy a bemenet vezessen. A 3000 fölötti szókincset a legtöbben nem listákból építik, hanem abból, amit olvasnak és néznek — feltéve, hogy az új szavakat nem hagyják elszállni. Itt lép be az ismétlés.

Számolj a szócsaládokkal. Ha megtanulod a decide szót, a decision, decisive, undecided nagy részét ingyen kapod. Érdemes tudatosan ránézni a szóképzésre — ez az egyik legolcsóbb szókincsbővítő trükk.

És a magyar tanulóknak?

Van egy sajátos előnyünk és egy sajátos hátrányunk. Az előny: rengeteg nemzetközi szó (information, situation, problem, energy) gyakorlatilag ingyen jár. A hátrány: pont ezekből nőnek ki a false friendek — az actually nem „aktuálisan", a sympathetic nem „szimpatikus", az eventually nem „esetleg". Ezeknél a felismerés érzése csal a legtöbbet, ezért érdemes külön figyelni rájuk.

A számnál fontosabb a megmaradás

A leggyakoribb hiba nem az, hogy valaki kevés szót tanul, hanem hogy sokat tanul meg — és aztán elveszíti őket. Húsz szó bemagolása egy este alatt látványos teljesítmény, de egy hét múlva már csak töredéke van meg belőle. Az a szó, amit nem ismételsz meg időben, nem számít bele a szókincsedbe.

Ezért az Engly nem szólistákat ad, hanem menetrendet: minden szó akkor kerül újra eléd, amikor a saját felejtési görbéd szerint épp elkezdenéd elfelejteni. A kártyák a leckékhez kötődnek, magyar magyarázattal és meghallgatható kiejtéssel — és a rendszer számon tartja, hogy melyik szó hol tart. Neked csak annyi dolgod van, hogy naponta pár percre benézz a mai adagért.

Ha kíváncsi vagy, hogyan gyűlik így a szókincs, regisztrálj ingyen — az első ezer szó gyorsabban meglesz, mint gondolnád.

Források: Nation, I.S.P. (2006): How Large a Vocabulary Is Needed For Reading and Listening?, Webb & Nation: Evaluating the vocabulary load of written text